Eljött a nap, hogy a hátsó ajtó elkészült. Az átvételig még csiszolgattunk, majd kocsiba vártuk magunkat irány a mesterhez. Meg kell mondjam arany kezű Albert Mester remek munkát végzet, igaz három délutánja ráment a vackomra. Nagyon hálás vagyok neki, ígérem György napi partin az első páleszt az ő egészségére gurítom le.
Eljött az ideje a csodaszereknek. Remek találmány az üregelő spray, meghosszabbított szórófejével bárhova beporlaszthatjuk a műgyantás anyagot. A csupasz fémrészek cink spray-el lettek bevonva, előtte a legkisebb rozsdafoltot is megkíséreltük eltávolítani.
Az ajtó szárad egy napot a falnak támasztva, csak ez után csavartuk a helyére. A vezetékek behúzása egy villany vezetékkel történt, meg is izzasztotta Gyuri barátom. Előtte én már elvégeztem a lökhárító alatti rész alvázvédelmét.
A hátsó ajtó peremének és a hátsó sárvédő csiszolása után, már nem maradt más, mint az ablak díszléc és a páralehúzó eltávolítása. Meg kell mondanom ez kifogott rajtunk, még a harmadik generáció szervizkönyve sem volt segítségünkre. Mindezek ellenére már láttuk a fényt az alagút végén...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.